Van a szabadság…

És van a rabság. Ami ellentéte a szabadságnak. Elsőre így gondolnánk. Hiszen a rabság célja éppen a másik szabadságának elvétele, korlátozása. Mégis, lehet szabad egy rab. Képtelenség? Nem. Egyáltalán nem az. Van egy hely, ahol a rab szabad lehet. Sőt, ez a hely szabadítja fel igazán, itt kapja meg valódi szabadságát. Ez a hely egy másik ember szíve. Ha az a másik, az a bizonyos, az Egyetlen rabul ejt, szívébe zár, a foglya leszel. Nem tudsz szabadulni. De. Nem is akarsz. Ebben a rabságban jól érzed magad. Sőt, erre a rabságra vágytál. Megérzed, hogy erre vágytál egész életedben. És boldogan vagy rab. Mert ez a rabság szabadságot ad. Felszabadít, a lelked élni kezd, szárnyalni. Ebben a rabságban lelked magára talál. Ebben a fogságban valóban él, örül, és erre vágyik. Örökké erre.

Van ilyen szabadság.